Cicuka után általában kölcsönös rajongással telik az itthoni macskuszokkal a viszontlátást követő három nap. Általában. Ma Marcipán nemes egyszerűséggel nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint kezem letépése foggal-körömmel. Jelentem, nyolc napon túl gyógyuló az eredmény, de nem teljes a siker. Aki akar, megnyugodhat. Már nem is vérzik.

Amúgy. Úgy amúgy. Délig semmittevés, milyen édes. Aztán egy harmatgyenge szereplés az ebédlőasztalnál, egyszerűen nem csúszott a fokhagymás-szalonnás, ellenben a gyümölcsös muffin, ójaj! Végül pedig könnyes búcsú, estére pedig egy kilátásba helyezett biliárdparti Alexemmel és az ő Petijével. Már ha lesz asztal. (Lesz.)