Pohorelli nénivel az alábbi beszélgetést folytattam le, miután balga módon ajtót nyitottam neki.

- Bejöhetek, Julika?
- Nem. Mit szeretne a néni?
- Maga miért haragszik rám, Julika?
- Én nem haragszom a nénire.
Erre persze elkezdett benyomulni.
- Én olyan szerencsétlen vagyok. - folytatta Pohorelli néni. - Én mindig megadtam, ezt tudja jól (a kölcsönkért pénzt - a szerk.). Most orvoshoz járok és minden pénzem elmegy arra. Csak egy húszas kéne.
- Mire?
- Cigarettára.
- Húsz mi? Forint? Vagy húszezer forint?
- Forint.
- És az elég a cigire? Húsz forint?
- Igen.
- Ha annyi tényleg elég, meg se kell adnia a néninek. De ne tessék bejönni.
- Miért? - és már annyira bejött, hogy az ajtót is becsukta maga után.
- Mert nincs olyan állapotban a lakás.
- Mit segíthetek?
- Semmit.

Betrappoltam egy húszasért és a kezébe nyomtam, mire elképedve nézett rám.