Bosszantó a Danone Activia JóEstét reklámja (jaj mit egyek - neeeem, nem akarok elnehezülni, megállom - hohóóóóóó, van ám itten könnyű nasi éjszakára) akkor, amikor Dióskali - úgy is mint anya - háromszor melegíti újra a krumplifőzeléket, mert a ded azonnal elkezd üvölteni, amint kiteszi a lábát a konyhába. Így könnyű nem enni.

Megoldás: bebugyolálni egy jó nagy plédbe, szájába dugni a cumit és lefektetni Doktor House-t nézni a kanapéra. Így egyébként nagyon cuki is.

Most pedig megpróbálok behozni egy krémest. Remélhetőleg nem túl merész terv...

És. Ma megérkezett Maszat születési anyakönyvi kivonata és a lakcímkártyája is. Fura dolog az anyja nevénél a sajátomat látni.

Újabb botrányos éjszakán vagyunk túl, amikor is BudaiPasával már annyira bekókadtunk, hogy én félig ülve aludtam a gyerekkel a hasamon BudaiPasa paplanján keresztbe, míg BudaiPasa kettőnkre borította az én paplanomat és deréktól felfelé a párnámmal takarózott. Aztán egy szoptatással később kivonult a nappaliba az üvöltő Kiscsikóval és a kétszemélyes kanapén aludtak egyet plédekkel burkolva. Nagyjából fél hétkor a ded elfáradt annyira, hogy hajlandó legyen végre a kiságyban is beájulni.

Mindezek hatására az imént utánaolvastam a netes szakirodalomnak, mit tanácsol ezügyben, hiszen nem szeretnénk elrontani Maszatot, de végül megnyugodtam. Annyi eltérő álláspont van, hogy bebizonyosodott számomra, miszerint nincs tuti recept a permanens nyekergésre, ami pillanatokon belül csap át üvöltésbe. Már csak a sajátunkat kell megalkotni és addig is igyekezni túlélni a nappalokat is.

"Ez a gyerek nem fog cumizni."

Előzmény: az elmúlt három nap.

Ma délután Dióskali cumivásárlási szándékkal lesétált a legközelebbi szakboltba. Végül kapott ingyen egy promóciós cuclit, hogy ezen próbáljuk ki, bejön-e (azaz megnyugtatja-e Maszatot annyira, hogy beájuljon két etetés között).

Eredmény: Maszat édesdeden alszik az ágyunk közepén. Csönd van.

Ebéd után megnéztük a Roger nyúl a pácban-t, aztán az Esküvői tortá-t, most pedig rátaláltam az I.Q. - A szerelem relatív-ra. Mindeközben Maszat élvezi az életet, de nem bánnám, ha lassan ezt idekint tenné. Annál hamarabb kaphatna (már jövő ilyenkor) BudaiPasa nagyszerű ovisteájából. És anya annál hamarabb tudna nem csak az oldalán aludni.

elsején voltunk négydén, ahol maszat nagy kegyesen az egyik felét hajlandó volt megmutatni. becsült súlya 1409 gramm. érdekelne ezek után a nem becsült súlya is. budaipasa meg csak ült és azóta egy kicsit talán kevésbé tartja ijesztőnek a hasamat huppogtató izémicsodát, hogy látta a szemét (kacsintós), az orrát (pisze) és a száját (egyszerűen gyönyörű). mindehhez rod stewart szolgáltatta a muzsikát.

tegnap a babaváró tanfolyamon jól megörültünk egymásnak mi kismamák és a péterfy szülészete. megtudtam, hogy jobb kezekbe nem is kerülhetek, mint a péterfy orvosai, szülésznői, de még a műtősfiú is itt a legbababarátabb kerekegy világon, ami persze megnyugtatott. az sem ment újdonságszámba, hogy a vietnámi kismama nem kínai, de ért magyarul. vagy legalább ennyit el tud mondani.

a kialvatlanságom pedig kezd vészessé válni. lassan több kárt okozok bent, mint amennyi hasznomat a hivatal láthatja. pedig az sem kevés... :) de már csak 24 23 (mondom én, hogy fáradt vagyok...) nap a munkában. jippijájé.