Az előző bejegyzésből eltűnt egy múltidős tébetű. Bizonyára a párhuzamos univerzumba ment meglátogatni az öreganyját. Ha hinni lehet a tudománynak. Meg persze ha nem csak az én valóságomban nem látszik. Ebben az esetben ugyanis a neuronjaim kisüléseinél lehet valami katyvasz. Óénszegény! (Hosszú távon lehet, hogy átkozni fogom a napot, amikor megnéztük a Mi a csudát tudunk a világról? című alkotást.)