Takarítás megvan, sőtmitöbb, még egy mosást is elindítottam és jelenleg vadul olvasom az 2004:CXV. törvényt*. Már azt is kitaláltam, hogy este nekiesek a Galaxis útikalauznak**. És természetesen kilenc magasságában felcsattogok emesenre és szokás szerint Budai Pasa társaságában szokás szerint repül majd az éjszaka ***.
*A törvény "vadul" olvasása ez esetben azt jelenti, hogy még nem aludtam el rajta. De most, hogy a lakásszövetkezet szervezeti felépítéséhez jutottam, egyre jobb ötletnek tűnik, hogy az ebédlőasztalhoz költöztem tanulni. A szobámban túl nagy kísértést jelentene az ágyam. Habár a lakás minden pontján fellelhető, hortyogó, álomnyálat csorgató állatok már így is komoly morális válságba taszajtanak.
**Éppen ideje lenne már. Kicsit sem vérciki, hogy több, mint egy éve kértem kölcsön Valitól (igen, akinek még mindig nem találtam becenevet, de dolgozom az ügyön, habár várom az ő ötleteit is - már ha annyira sérelmes ezen állapot számára, hogy csak per Valinak hívom). Azóta anyuka elolvasta, aminek következtében a könyv is oly mértékben amortizálódott, hogy azóta újra megvettem és a vadiújat mindenféle ceremónia nélkül át is adtam a Türelem Angyala-díj nyertes tulajdonosának. Én meg most hajthatok fel egy könyvkötőt könyvkötészt - áh, bazzeg! - könyvkötő májsztrót, hogy a megmaradt példányt helyrepofoztassam. Habár. Tulajdonképpen magam sem gondolom, hogy anyuka tehetne a könyv kissé toprongy állapotáról. Csak jó vele egy kicsit kekeckedni.
***Nókomment.