Ha kitalálom, hogy enni kéne, akkor dohányozhatnékom támad, ha pedig már lépnék ki rágyújtani, akkor mégis inkább enni szeretnék. Így nem csinálok semmit. Csak a büntetőeljárási törvénynek szentelem minden figyelmemet. Grátisz még színházba sem megyek. Ez van.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
