BudaiPasa hajnali fél kettőig folyatta a szeme világát egy könyv fölött, amit - már ami az olvasmányélményt illeti - akár fejjel lefelé is tarthatott volna, csak hogy én is bírjam szusszal. Húsz perccel később becsuktam a társasági törvényt az utolsó paragrafus aláhúzásával és mellérogytam, csak hogy négy és fél órával később kelhessek. Mert nincs a január másodikai reggel nyolcas vizsgához fogható élmény a világon. És Bajkonuri tízkor megitta az évi első bögre forraltborát a Grinyóban, ahonnan is ment Zuglóba hangfalakat költöztetni, megbarkácsolni egy pnp-jegyzetet (tényleg nem akarok hálátlannak tűnni, de ti ott, kik jegyzetet fabrikáltok - áldott legyen a nevetek -, tanuljatok már meg szövegszerkeszteni és vegyétek észre, hogy a tabulátort soronként egy hangyapöncögőnyivel arrébcsúsztatni nem a megoldások alfája és ómegája!!!), meg hát persze összeszakadni egy kicsit, mert az jó. Ehhez képest kettő óta nem bírok megülni a seggemen, mert nemhogy a karácsony előtti ekkj, de a mai társasági jog törvényi minimumát is sikerült teljesítenem, ennek örömére nagyjából félóránként ellenőrzöm az etéert, ott van-e még a gété a teljesített kurzusok között.