Legközelebb annyi és akkora darabra vágatom a varrónővel az anyagot beavatás előtt, amennyi és amekkora függöny lesz belőle, mert hét méter húsz centi függönyvásznat vasalni szívás. Pláne telihold környékén.

Ma a fél napot az IKEÁ-ban töltöttük Tökmaggal. Ha minden jól megy, úgy december huszadikára lesz is méretre szabott függönyünk a nappaliba.

Tizenhárom napja tartom magunkat távol mindenféle kisbabás és terhes ismerőstől, mert épp ott voltunk, amikor Bogi unokahúgomon kitört a háromnapos láz (hatodik betegség, exanthema subitum, roseola infantum), aminek a lappangási ideje 10-15 nap. És bár felajánlottam mindenkinek, hogy szívesen elősegítjük a gyerek megfertőződését, egyben immunizálódását amennyiben fertőzünk, senki nem élt a lehetőséggel. Tizenhárom napja tehát csak sétálunk, vásárolunk, pakolunk (Tökmag szét, szerénységem meg össze) és nem terhes nagykorúakat fogadunk - elsősorban Orsit és Esztit emelném ki, akik hihetetlen mennyiségű ajándékkal árasztottak el bennünket Lénó szülinapja és névnapja alkalmából, majd még a fürdetést is megnézték és megállapították, hogy Tökmag csak a képeken tűnik hájdagálynak, bár a narancsbőr nekik is szemet szúrt.

Amúgy ma végre megrendeltem Maszat piros alapon dinoszauruszos DreamBag hálózsákját (igyekszem a tartós cuccokból uniszexeket választani, hátha Lénárdot követi még egy kislány is a sorban) és megszerveztem a fuvart is neki, átvettem BudaiPasa vadiúj számítógépét és főztem egy kurvajó spenótot, szóval eredményes napom volt.

Tökmag egyre újabb és újabb tudományokkal kápráztat. Egyre hisztisebb (amolyan hasonfekve veri magát a padlóhoz nyenyeregve), ha valamit akar, közli, hogy "odddda", megvész egy kis villanykapcsolgatásért és a reklámblokkokért. És valamelyik nap altatni próbáltam a szobájában délután a szőnyegen (ami úgy néz ki, hogy én fekszem, ő meg a csíkos pizsamapólómból varrt rongyocskáját szorongatva, meg az ujját szopva néz rám fáradtan, de szemében az eltökéltséggel, hogy márpedig ő dafke nem alszik), mire négykézláb állva az arcomba mászott és közölte: höööööööö.

Szinte hihetetlen, de Lénárd ma egy éves.

Egy évvel ezelőtt töltötte az utolsó estéjét odabent Tökmag. Aztán felgyorsultak az események. Ma meg már megtartottuk az egyes számú családi zsúrt, tortával, ajándékokkal, málnaszörppel és mentateával.

Egy évvel ezelőtt vártam ezt a napot. Egy évvel ezelőtt bármelyik napot vártam már, ami a szülés után következik a sorban. Ma meg úgy érzem, megállíthatatlanul gyerekesedik a kisbabám és néha az egyik felem azt kívánja, bárcsak egy kicsit lelassulna az idő és újra azzal a kis babaillatú csomaggal a hasamon alhatnék délutánonként, ahogy azt még néhány hónappal ezelőtt lehetett. Aztán persze eszembe jut, hogy néhány hónappal ezelőtt pontosan azt szerettem volna, ha már tud ülni, állni, mászni és kimondja az első szavát, ami természetesen anya, vagy apa lett volna, ha választhatok. De nem én döntöttem, így az első szavak a Berta, meg a cica lettek. :)