Ma volt az utolsó. Büntetőjog. Szeretem ezeket a vizsgamítoszokat, amik úgy szólnak, hogyaszongya: 'hülyére puskázod magad, a vizsgáztató ül az asztalnál és a kisujja körömágyát vizsgálgatja behatóan/újságot olvas/tetriszezik, fel sem néz bazzeg!'. Merthogy ezek a mítoszok sorra megdőlnek. És mindig akkor, amikor ÉN vizsgázom. Bajkonuri egyszercsak arra lesz figyelmes, hogy Ligeti elkezdi csekkolni, használunk-e a törvény mellett egyéb nyomtatott anyagot is. Hát, jelentem, használunk. Akkor adtam be a dolgozatomat, amikor hatból a hatodik kollégától vette el a papírt, meg az egyáltalán nem megengedett segédletet. És volt, aki megpróbálta megmagyarázni, hogy ez nem is puska/hogy ez lehet, hogy puska, de nem használta/ez lehet, hogy puska, de ő nem is tudott róla, mert az ellenségei csempészték a törvényébe bele... Tehát valószínűsíthető, hogy a körömreszelő mára elromlott.

Vizsga után Grinyóban kötöttünk ki. Hazafelé pedig vargabetű a Libribe, ennek köszönhetően az Urak és játékosokkal birkóztam két tányér kocsonya elfogyasztása közben.