Azúgyvolthogy. Éjjel a részvénytársaság szabályozásával félálmodtam. Sajnos nem volt alkalmam ezt Kisfával közölni, így méltánylást érdemlő ok hiányában a gazdasági társaságok jogával még lesz alkalmam foglalkozni. Már ha. Cserébe remek sörgiát, forraltborgiát és teadélutánt rendeztünk Ibolyában, majd hazafelé az Árkádban megvettem a Gergő és az álomvámpírok második részét és néztem magamnak pizsamát. A buszon két, a tengeri szivacsokét alulmúló természetes intelligencia ült közvetlen közelemben. Őket többé-kevésbé hatástalanította a Budai Pasától karácsonyra kapott csodafegyverem. Aztán most itthon vagyok, hasalok az ágyamon és - nahát! - a Gergőt olvasom. Csak hogy valami valódi meglepetéssel is szolgálhassak. Habár az igazi szenzáció az lett volna, ha aztat írom mondjuk, hogy a 'Dóri a Vatikánban' c. nagysikerű betűit falom (eme opuszt a Múzeum körúton a katolikus könyvesboltban lehet beszerezni). De nem szeretek hazudni.