Diocskával beszélünk már vagy negyed órája telefonon, aztán felveti, hogy igyunk egy kávét. Mindig ez van. Egy óra telefonálás után anyuka azért ilyenkor forgatja a szemeit.
Jah, és momentán úgy nézek ki, mint egy pokémon. Juhú!
Diocskával beszélünk már vagy negyed órája telefonon, aztán felveti, hogy igyunk egy kávét. Mindig ez van. Egy óra telefonálás után anyuka azért ilyenkor forgatja a szemeit.
Jah, és momentán úgy nézek ki, mint egy pokémon. Juhú!
... és ha Norah Jones What Am I To You-ja a manhattani felhőkarcoló panorámaablakos nappalijában a naplementéből már csak a lilát és a világoskéket őrző ég háttere előtt, szolid mécsesfényben mezítláb táncolni a kéziszövésű perzsán az Igazival (esetleg a Legjobb Baráttal, aki később az Igazi lesz), akkor Lisa Ekdahl Rivers Of Love-ja egy vágóképsor a frissen összeköltöző, együtt reggeliző, borotvahabbal egymás orrát viccesen összemaszatoló, lakásavató bulit tartó, parkban vasárnap piknikelő, gyertyafénynél vacsorázó, kandalló előtt egymás mellett olvasó Szerelmesekről.
Lisa Ekdahl mellé már csak valami jeges-krémes alkohol hiányzik gömbölyű pohárban, meg mondjuk a frissen borotválkozott Budai Pasa borostás puszija. Momentán be kell érnem a zenével...
Azt hittem, ha (a még mindig Szegeden osztálykiránduló) Budai Pasa fürdőköpenyét kapom fel, akkor az egy kicsit olyan lesz, mintha itt lenne. Tévedtem. Sajnálatos.
Jelentem, szeretnék végre aludni.
Ezenkívül. Mint megtudtam, ebben a színházban kőkemény a protokoll. Legalábbis a fejgép környékén. Mert állítólag a nyolc hónapos "tanulóidő" jár mindenkinek és a beavatás ott kezdődik, hogy már kegyesen elhívjuk az Újakat is sörözni. Ez alapján csak arra tudok gondolni, hogy egy kolléga túl sokat hallgatta mostanság a Macskák című nagysikerűt (Emlékeztetőül: "A szabályt tudja minden macska jól,/Vagy szólítsd meg, vagy õ se szól./Ezt jómagam úgy érteném,/Ha szólíthatsz, majd szólok én..."). Merthogy. Ha ezek után elkezdődik a klasszikus csicskáztatás, vagy a gyilkos óvodai módszerekkel való visszaélés (mint kiközösítés, csúfolódás - nem lepődnék meg), akkor lesz, aki megtudja, milyen az, ha Bajkonuri páros ököllel mászik bele az arcába. De legalábbis bazira viszontcsúfolom. Esetleg a papás-mamás-kétgyerekes játéknál neki jut a kutya szerepe. Muhaha!
A meglepetés pedig tényleg. (:
Austin, Jhering, Ehrlich, Pound, Savigny, Holmes bíró és a szövegkiemelő filceim társaságában tölteni egy estét (az amúgy Szegeden tartózkodó) Budai Pasa helyett több, mint hervasztó. Hervadok is.
Cseppet sem örülök annak, hogy nem bírtam ma kedves lenni senem Anyukával, senem Budai Pasával, ugyanis mire velük összehozott a jósorsom, addigra kifújtam. És rohadjak meg, hogy a piacon az összes bicskanyitogatóan tapló kofának sugárzó mosolyban feredőzve mondtam, hogy viszontlátásra. Plusz fáj a fogam, a tüdőm és a szemem. És a Viasat3 ma Miami helyszínelőket ad, amit a legeslegjobban utálok. Tovább is van, picsogjak még?
Akár el is ájulhatnék a lemerültségtől. Akár. Mindenesetre a kispesti piacon egyedülálló látványt nyújthattam, amikor kiejtve a kezemből a káposztától a kínai takonylevesig mindent a homlokomra csapva felvisítottam, hogyaszongya "Bassza meg, a béeeeeeeeeeeee!".
Lassan fel kéne öltözni pizsamából. Lassan össze kellene pakolni. És nem, nem kéne elfelejteni eltenni sem a szükséges jegyzeteket, sem az indexet, sem Budai Pasa táskáját, amiben a ruháimat hazahoztam. Ez utóbbit illetően hozsánna, mert holnapra megint lehűlés lesz, tehát vihetek vissza valami melegebbet is. Éljen a háromszor akkora szatyor, mint Bajkonuri! És aki még mindig nem vette volna észre, hogy nyafogok, annak most szólok. Nyafogok.
Este nem fogok, mert Budai Pasánál leszek. :)
Plázacicus, alkoholista, tanulógép. Ez mind voltam ma. Plusz le is égtem a napon. Ezt most még megfejelem két gombóc töltöttkáposztával és a Férfi fán terem című nagysikerűvel. Hab a tortán az élő emesenes kapcsolat Budai Pasával. Tudok élni, mi?
Ha kitalálom, hogy enni kéne, akkor dohányozhatnékom támad, ha pedig már lépnék ki rágyújtani, akkor mégis inkább enni szeretnék. Így nem csinálok semmit. Csak a büntetőeljárási törvénynek szentelem minden figyelmemet. Grátisz még színházba sem megyek. Ez van.
Visszautasítottam az ismeretséget (iwiwen, há' hol máshol?!) azzal, akivel a megismerkedésünket követő első beszélgetés ötödik percétől kezdve inkább nem beszéltünk egymással. Amúgy pedig négy éve nem láttam és különösebben nem is hiányzott az életemből. Ilyenkor érdekelne, hogyugyanvajon csodálkozik-e, ha megkapja a rendszerüzenetet, hogy nem ismerem.
Ajánlatos például egy egyedül töltött péntek estére. :)
Bringaszállító vagonban utazó deli szakmunkás ifjak szórakoztattak hazáig. Kényeztet a sors.