... már ha a magyar válogatott focicsapat névsorának kilencven percnyi - lássuk be, nem túl eredményes - memorizálása annak számít.
Amúgy a buszon utazás egy újabb módszerét fedeztem fel, ami ilyen kábulatosan szép időben alkalmazható (fej hátrahajt, kék ég, valamint napsütötte lombok bámul), leginkább Jack Johnson zenéjével párosítva.
Szintén a buszról láttam egy esküvőt, ami külsőségeit illetően elsőül is a (cseppet sem pejoratíve értendő) "cigány-" előtagot juttatta eszembe, mert elöl haladt a csuklósbusznyi hosszúságú hófehér limuzin, aztán minőségi sorrendben a többi jármű, így a sort egy kiszuperált, csörgő-morgő, kopott, lerohadt Ikarus zárta, amin hemzsegtek a gyerekek és a Macskajaj stábjából ismerősnek tűnő, foghíjas és -szünetes, csontos arcú, fekete kalapos, hetyke bajszos, teli pofával vigyorgó gádzsók - az előtag tehát ebben az esetben pörfiktli megállja a helyét.
Budai Pasa pedig szirtimorc, mert az akar lenni. Majd kialussza, holnap pedig vasárnap.