Tegnap Budaipasa azzal távozott este nyolc körül, hogy nincs kedve inni, szóval majd jön. Hajnali fél öt előtt nem sokkal megérkezett, a Capellától gyalogolt hazáig és türelmesen megvárta, amíg kikuncogom magam.  :)

Farmville: reggel learatom a rizst, délben a szóját, négykor epret ültetek, málnát este tízkor már viszont semmiképpen sem. Mikor jön el a kiábrándító pillanat az ember életében, hogy éjjel arra ébred, hogy nem tudja, rohad-e már a sütőtök, vagy a szex utáni pillanatokban nem marad ahol van, hanem felkel padlizsánt szüretelni és tehenet fejni, esetleg ajándékozni a szomszédainak egy bébielefántot, vagy összeszedni náluk a lehullott falevelet?