budaipasa csak egy kicsit nézett hülyének, amikor rávilágítottam, hogy a hétvégi hazaruccanásától úgy érzem magam, mint egy katonafeleség. és aztán megnyugtatott, hogy ő nem hónapokig van távol.

még négy (nekem valamilyen kalkuláció szerint öt) nap.

a koránkelés relatív.

a klotyó tiszta.

az öblítő felhígítva.

budaipasa bő két órán belül leszáll.

maszat pedig mindjárt kapja a kakaóját.

21.16 zugló: centri-fúga. (op. 122.) az indesit előadásában.

vezényel: dióskali. (ki más?!)

maszat reggelente nyújtással kezd, aztán egy kis reggeli torna - leginkáb valami fitnesszel kombinált küzdősport - következik, majd lepihen. dél körül a húgyhólyagom az ugrálószőnyeg, majd gyakorolja egy kicsit a félköríves rúgás technikáját. rövid pihenés után egész este négyütemű fekvőtámaszokkal tartja formában magát. engem meg ébren.

és ha még egyszer valaki elkezdi a "húmekkorahasadvan - tejóédesisten - mekkoraleszezagyerek - mileszaszülésnél" kezdetű pszichoterrort, akkor maszat őt fogja először arcon böfögni. garantálom.