Pénteken Eszterrel elhatározás, hogy nem megyünk be. Aztán ez úgy módosult, hogy bemegyünk, de csak a jegyzeteket visszaadni. És bementünk és visszaadtunk és elmaradt közben az óra. Hehe.
Szombaton délben Batthyány tér, rózsa, csoki, kávé. Igen, hülyék, nagyon hülyék. Délután színház, fejgépek mögött a nagysikerű páros, Gyuriúr és Bajkonuri. Alant meg a gyér számú RTLKlubos néző, akikbe inkább kár volt, mint sem. Nodesebaj, estére előre éhen tartottam magam, csak hogy a Trófeába befizetett valag pénzemnek legalább a töredékét leegyem. Úgyhogy becsülettel faltam, minek következtében hazaérve a sétából is úgy éreztem magam Budai Pasa oldalán, mint egy icipici óriáskígyó, aki megevett egy bazi nagy kecskét. (És gyanítom, hogy még így sem a Trófea húzta a rövidebbet, pedig ettem lazacot, kacsát, pulykát, csirkét, rákot, kagylót, tintahalat, bébirépát, majonézes kukoricát, magos zsemlét és vagy négyféle süteményt is.)
Vasárnap, de vidám. Későn kelés, jóreggelt-puszi, Everlast és KedvencÚjKonzulensem az első sorban az ATV-n. És most mindezeket jól megbecsülöm, mert mindjárt itt a vizsgaidőszak és ójaj!
