Összepisilte magát, úgyhogy gondoltam, még a kakit is megvárom, addig fel sem öltöztetem.

Tökmag hangja már nem tökmag, egészen pontosan egy (vagy inkább ezer) üvöltő dervisként adja tudtunkra, ha valami nem tetszik. A nem tetszik-kategóriába tartozik többek között a letevés, a felvevés, a leülés, illetve az öltöztetés. Leginkább az öltöztetés. Cserébe tegnap elkezdett nevetgélni és ez kicsapta a legnagyobb teljesítményű cukiságfaktormérő berendezésemet is.

És ha már, akkor örömmel jelentem be, hogy Lénárdnak már csak egy icipici hiányzik ahhoz, hogy a hátáról teljesen a hasára forduljon, így gyanítom, nemsokára minden szabad pillanatomat a kölök hajkurászása teszi majd ki.

A papírpelenkagyártók által a csomagoláson feltüntetett méretek pedig számításaim szerint nincsenek összhangban a produktummal. Eddig amiatt panaszkodtam, hogy a napi öt-hat kakinak köszönhetően százszámra használjuk el a pelenkákat. Jelenleg éppen azt a játékot játszuk, hogy két kakából háromszor öltöztetem át Maszatot. Kezdek aggódni a mosópor-, víz-, és áramfogyasztás miatt.

Sovány vígasz, hogy a pöttyös komolyan gondolta ezt a mindenötödiknyer-dolgot, mert az ötödik túrórudival tényleg nyertem. Egy hatodikat. Arról nem is beszélve, hogy van még egy milky way csokinyereményem is. Vháháháháháááááááááááá!

két hete pohorelli néni kért egy ezrest cigire. tegnap nem kapott többet, még akkor sem, amikor megígérte, hogy ha kap egy tízest, akkor egy húszast ad vissza. még az sem derült ki, hogy fémpénzben, vagy papírpénzben játszott-e. ma úgy adta be a pénzt délelőtt, mint egy méltóságában megsértett francia főnemes, akire, bár semmi szüksége nem volt rá, de mi tukmáltuk rá a kölcsönt és most van pofánk visszakérni.

lehet, hogy genyaság, de remélem megsértődött annyira, hogy soha többé nem rángatja a kilincsünket. pláne nem vasárnap reggel.