Diós.Kalács.

Van az úgy.

A tegnapi Pohorelli nénis történet margójára:

2012. szeptember 07. 17:24 - dioskalacs

Reggel Gergő már kilépett az ajtón, amikor szólt, hogy valamelyik macska a küszöbre hugyozott. Kicsit gondolkodott, majd hozzátette: "Vagy Pohorelli néni." :)

Szólj hozzá!

Húszas.

2012. szeptember 06. 10:39 - dioskalacs

Pohorelli nénivel az alábbi beszélgetést folytattam le, miután balga módon ajtót nyitottam neki.

- Bejöhetek, Julika?
- Nem. Mit szeretne a néni?
- Maga miért haragszik rám, Julika?
- Én nem haragszom a nénire.
Erre persze elkezdett benyomulni.
- Én olyan szerencsétlen vagyok. - folytatta Pohorelli néni. - Én mindig megadtam, ezt tudja jól (a kölcsönkért pénzt - a szerk.). Most orvoshoz járok és
minden pénzem elmegy arra. Csak egy húszas kéne.
- Mire?
- Cigarettára.
- Húsz mi? Forint? Vagy húszezer forint?
- Forint.
- És az elég a cigire? Húsz forint?
- Igen.
- Ha annyi tényleg elég, meg se kell adnia a néninek. De ne tessék bejönni.
- Miért? - és már annyira bejött, hogy az ajtót is becsukta maga után.
- Mert nincs olyan állapotban a lakás.
- Mit segíthetek?
- Semmit.

Betrappoltam egy húszasért és a kezébe nyomtam, mire elképedve nézett rám.

- Ennyi? Ez nem lesz elég.
- Egy húszast tetszett kérni.
- Húszezret. Ez semmire sem jó.
- Akkor kérem vissza. Húszezer meg nincs és nem is lesz. Csókolom.
- Uramisten! - mondta menet közben kifelé Pohorelli néni meggyőződve arról, hogy egy lelketlen gonosz / komplett idióta vagyok. Én meg indítványozom egy kukucskáló beépítését a bejárati ajtóba, hogy nehogy még egyszer kinyissam Pohorelli néninek az ajtót.
Szólj hozzá!
Címkék: szomszédok
süti beállítások módosítása