Húsvét nálunk: van egy csokor barka a konyhában, egy - a nyuszifutár által már leszállított - lábhajtányos motor a polc tetején, és sütöttünk mákos és lekváros kalácsot, meg gyümölcskenyeret. Ez utóbbi gyakorlatilag már el is fogyott.

Mindenkinek, akit illet minimum ennyire jó Húsvétot kívánok!

Lénárd megreformálta a tápláléklánc rendszerét. Nálunk nem úgy működik, hogy pl. napfény+humusz+szervestrágya -> kukorica -> csirke-> fogyasztó, de nem ám! A Maszat-féle (rendkívül egyszerű) láncolat képlete az X-> Lénó, amely képletben az X=élelem (beleértve az én reggelimet, BudaiPasa gulyáslevesét - kenyérrel együtt -, Szonja puszedlijét, a vadidegen gyerekek ropiját/kölesgolyóját/mogyorós csokiját, vagy a játszótér homokozójában fellelhető apróbb kavicsokat). És persze nem működik az sem, hogy ha éppen eszik, akkor nem támad, mert persze az (kevés kivétellel) mindig finomabb, amit a másik eszik, még ha az esetleg ugyanaz is lenne.